A CitizenGO alapelvei

A CitizenGO egy spanyol szervezet (nyilvántartási száma 1582), amelyet egy keresztény baráti társaság hívott életre azzal a céllal, hogy az emberek aktívan szolgálják a társadalmat, amennyiben az egyén személyes méltóságáról és az ahhoz kapcsolódó jogok tiszteletben tartásáról van szó.

Keresztény elhivatottságunknak megfelelően szeretnénk minden ember és szervezet számára egy olyan eszközt biztosítani, amellyel részt vehetnek társadalmunk jobbá tételében.

Hisszük, hogy az ember racionális lény (intelligens), szabad (cselekedetiért maga felel), erkölcsös (képes különbséget tenni a jó és rossz között) és Isten képmására teremtetett. Azaz, az ember a többi teremtmény felett áll – a maga értékében és lényében.

A munkánk célja, hogy minden ember méltóságát tiszteletben tartsák, valamint figyelembe vegyék az ebből fakadó jogokat:

1. Az élethez való jog és annak védelme a fogantatás pillanatától a természetes halálig.
2. A testi épséghez és egészséghez való jog.
3. Az emberi méltósághoz és a jóhírnévhez való jog.
4. A lelkiismereti- és szólásszabadsághoz való jog.
5. A nevelés és oktatás szabad megválasztásának joga.
6. Információszabadság.
7. Egyesülési és gyülekezési jog.
8. A vallásszabadság egyéni és kollektív gyakorlásának joga.
9. A házasság intézményének tisztelete, ami egy férfi és egy nő kapcsolatából áll, valamint a gyermekek neveléséhez való jog.
10. A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, a vállalkozáshoz való jog, valamint a magántulajdonhoz való jog.
11. A társadalmi életben való aktív szerepvállaláshoz való jog.

Minden jog egyben kötelezettséget is jelent.

Az ember természeténél fogva társas lény, szüksége van másokra a fejlődéséhez és kiteljesedéséhez, amit önmagában nem tud megvalósítani. A család, amely egy férfi és egy nő kölcsönös elköteleződéséből születik, a társadalom alapegysége. A közhatalom a jogalapja a közügyek intézésnek. Célja a szabadság és az alapvető jogok biztosítása, a közrend fenntartása, és a közjó előmozdítása (azaz a szükséges feltételek biztosítása az anyagi és lelki szükségletek kielégítéséhez a közösség fenntartásáért). A hatalom gyakorlásakor az erkölcsi szabályoknak megfelelően kell eljárni.

Hisszük, hogy a politikai hatalomnak és a gazdaság szereplőinek a gazdaságot az egyén szolgálatába kell állítaniuk. A társadalom kötelessége biztosítani, hogy minden család emberhez méltó, létfenntartáshoz szükséges jövedelemmel rendelkezzen.

Valljuk, hogy a vállalatok felelősséggel tartoznak a társadalom felé azon a területen, ahol a tevékenységüket kifejtik. Az morális alapértékek, a munkavállalók, a közösség és a környezet tiszteletben tartása minden vállalati stratégia része kell, hogy legyen. A jövő generációkért érzett felelősség és a szolidaritás arra kötelez minket, hogy helyi és nemzetközi szinten védjük környezetünket, és e cél elérése érdekében megtegyük a szükséges lépéseket.

A társadalom fejlődését szolgáló tömegtájékoztatás biztosítja az információszabadságot. A média képviselőit kérjük, hogy az egyén méltóságáról azt tiszteletben tartva és valóságos képet adjanak. Felelősséggel tartoznak az állampolgárok felé, mivel életvezetési és viselkedési mintákat közvetítenek feléjük.

A társadalmi berendezkedésünk alapja a szolidaritás és a szubszidiaritás.

• A szolidaritás a társadalom többi tagja iránt érzett felelősséget jelenti különös tekintettel a legkiszolgáltatottabbakra. Erre az elvre kell épülnie a különböző társadalmi csoportok, nemzetközi, nemzeti és helyi közösségek közötti kapcsolatoknak.
• A szubszidiaritás alapja, hogy a különböző társadalmi csoportok (család, település, oktatási intézmények, vállalatok, stb.) szabadon és felelősségük tudatában fejtik ki tevékenységüket. Az állam csak annyiban avatkozhat bele a társadalmi folymatokba, amennyire feltétlenül szükséges és amennyiben annak javát feltétlenül előmozdítja.

Mivel az ember racionális és szabad lény, aki a döntéseit maga hozza, úgy tekintünk a közéletben való szerepvállalására, mint a társadalom építéséhez való alapvető jogára. Ez a jog és kötelezettség többek között a következő elvekben gyökerezik: (i) a társadalom az állam fölött áll; (ii) a politika lényegében mások hivatásszerű szolgálata; továbbá (iii) a hatalmat gyakorlóknak kötelességük tekintettel lenniük azokra, akik fölött a hatalmat gyakorolják.

A közéleti tevékenységünk nem merülhet ki abban, hogy időnként leadjuk szavazatunkat. A társadalmi szervezeteknek, a médiának és a politikai pártoknak az állampolgárok közéleti részvételének eszközévé kell válniuk. A CitizenGO felvállalta, hogy ilyen eszköz legyen a társadalomban. Hisszük, hogy ez a leghatásosabb út a közügyek méltóságának („res publica”) helyreállításához, és segítségével valódi részvételi demokráciává váljon a választási kampányok közötti időszak is. Szükségesnek látszik új utak megnyitása az állampolgárok számára, hogy a politikusok és az intézmények valóban az embereket szolgálják. Az internet és az informatika kiemelkedő fontosságú eszközök e cél elérésében.

A fenti elveket az egész társadalomnak javasoljuk, nem valamiféle teherként, hanem mint előremutató és hatékony eszközeit a jelenlegi rendszerben való együttélésünknek.

Madrid, 2013. szeptember

A CitizenGO alapelvei